Az olyan iparágak, melyek a szellemi tulajdon köré szerveződnek, a tulajdonjog tiszta és pontos meghatározására, ill. annak tökéletes védelmére támaszkodnak, az üzleti érték fenntartható fejlődésének elérése érdekében. A tulajdonjog meghatározása pedig a jogi nyilatkozatoktól függ, tehát melyik volt előbb, a jogszabályi rendelkezések vagy a jogi védelmet igénylő alkotások?
Ez a kérdés pont olyan, mint az a kérdés, hogy “mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás”. Az online irodalmi művek különböznek a nyomtatott irodalmi művektől, mivel ugyanabban a virágzó internetes közegben születtek meg, mint a gomba mód elszaporodó jogi képviseletek, amelyek egyrészt sürgős jogi védelemre szorultak, másrészt pedig aktívan szorgalmazták a törvények létrehozását és azok tökéletesítését.
A szerzői jogi védelem laza környezete táptalajt biztosított nagyszámú hazai és külföldi mű kalóz terjedésének, és amikor ez a burjánzás elért egy bizonyos szintet, kikényszerítette a kínai szerzői jogi rendszer kialakítását és fejlesztését. Kína szerzői jogi rendszere nem közvetlenül a releváns ősi rendszerekből ered, hanem külső nyomásra jött létre, és írásos tartalma alapvetően a Berni Egyezményen alapul.
Az 1980-as években, az Egyesült Államokból és más nyugati országokból származó kulturális alkotásokat – beleértve a populáris irodalmat és a komoly irodalmat – nagy mennyiségben terjesztették Kínában, illegálisan. Az amerikai kormány egy szellemi tulajdonjogok védelméről szóló memorandumot terjesztett elő, amelyben azt javasolta, hogy Kína még 1989 vége előtt elkészíti a nemzetközi gyakorlaton alapuló szerzői jogi törvénytervezetet. A külső nyomás hatására, Kínai szerzői jogi rendszerének kialakítása felgyorsult.
Összehasonlítva az Egyesült Államok 1790-es szövetségi szerzői jogi törvényével, a francia a szerzői jogokról szóló 1793-as törvénnyel, a német tudományos és művészeti alkotások tulajdonosainak védelméről szóló 1837-es törvénnyel, valamint a Japán köztársaság 1899-es szerzői jogával, Kína csak 1990-ben hirdette ki a Kínai Népköztársaság szerzői jogi törvényét, és 1992-ben csatlakozott a Berni Egyezményhez.
Kína ezen szerzői jogi törvénye 2001-ben és 2010-ben is módosításra került. A 2001-es módosítás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás szellemi tulajdonra vonatkozó követelményein alapult, míg a 2010-es módosítás a WTO szakértői csoportjának a 2009-es kínai-amerikai szellemi tulajdonjog vitájában hozott döntése miatt történt. 2012 októberében kihirdették a “Kínai Népköztársaság szerzői jogi törvényének harmadik módosítási tervezetét”. Az “Internetes szerzői jogra vonatkozó közigazgatási védelmi intézkedések” című dokumentumot pedig csak 2005. április 30-án adták ki.
Tehát, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kínai online irodalom piacának megjelenési ideje egybeesik a kínai szerzői jogi törvény 2001-es, a WTO követelményeinek eleget tevő módosításával. Míg a Qidian Chinese Network által képviselt “VIP fizetett olvasási” modell térnyerése körülbelül akkor következett be, amikor 2005-ben elfogadták az “Internetes szerzői jogra vonatkozó közigazgatási védelmi intézkedéseket”.
Habár az online irodalomra jellemző kalózkodás, mint probléma, még nem került teljesen megoldásra, a szerzői jogok jogi védelme tovább erősödött. Nem túlzás azt állítani, hogy a törvényhozás és a jogalkalmazás folyamatos megerősítése nélkül nem jött volna el a későbbi “az online irodalom aranykora”, nem beszélve a mai óriásokról, mint a Yuewen és az iReader.