2009 és 2014 között, még javában folytak a viták azon kérdést illetően, hogy az elektronikus olvasás helyettesíteni fogja-e a papírolvasást, azonban ez a vita nyomban véget is ért, amikor az elektronikus olvasás elsöprő győzelmet aratott. A mobilinternet korszakában, a különféle hír- és információgyűjtő alkalmazások kiszorították a hagyományos újságokat és folyóiratokat a maguk helyéről, a közösségi média pedig a hagyományos szabadidős olvasás és érdeklődés-alapú olvasás helyét vette át.
Az irodalom területén, az “olvasói appok” által képviselt online irodalmi alkalmazások is több mint egymilliárd felhasználó telefonjára kerültek fel; különösen a fiatalok populáris irodalom olvasása terén az online irodalom teljes és átfogó győzelmet aratott.
A 3G korszak beköszöntével megnőtt a mobilinternet-használat aránya, ami jelentősen növelte az internet elterjedtségét. 2009. január 7-én az Ipari és Informatikai Minisztérium 3G licencet adott ki a China Mobile, a China Telecom és a China Unicom számára. 2009-ben a mobilinternet-használók aránya a teljes internethasználók között 61%-ra emelkedett. Kihasználva a mobil osztalékot, a kommunikációs szolgáltatók megkezdték a mobilolvasás piacának kialakítását.
2010. január 1-jén a China Mobile díjat kezdett fizetni a mobil készülékeken való olvasásért, és a következő profitmegosztási modellt vezette be: a tartalomszolgáltatók (webhelyek) és a szerzők egyaránt 20%-ot kapnak a China Mobile olvasási bázisáért, a tartományi mobilszolgáltatók pedig 40%-ot.
Olyan mobil tartalomplatformok jelennek meg, mint az iReader és a Cloud Bookstore, amelyek a mobilolvasási piac robbanásszerű fellendülésének előestéjén éreztetik jelenlétüket.
Az iReader Technologyt 2008-ban alapították, és 2011-ben indították el első Android alapú alkalmazásukat. Az iReader elsősorban a szerzői joggal védett könyvek digitalizálására koncentrál, és a kiadókkal való együttműködés volt a fő fejlődési irány. A bevételszerzési modelljük nagy részét pedig a reklámbevételek tették ki. A korai mobilos terjeszkedés szilárd alapot teremtett az iReader számára, a későbbi felhasználói bázis kiépítéséhez.
Mióta Ruffain Cai Az első intim kapcsolat című webregénye népszerűvé vált az interneten 1998-ban, az online irodalom felemelkedett, és a publikációs szféra “fekete lovává” nőtte ki magát. A statisztikák szerint, 2006-2016 között, az online irodalmi művek száma jóval meghaladta az elmúlt 60 év összes kortárs irodalmi alkotásának számát. Évente több mint 1 millió mű került ki az internetre, és több mint 2,5 millió szerzőt szerződtek a hazai irodalmi weboldalak.
2015-tel kezdődően beköszöntött az IP-láz (Intellektuális Tulajdonjog), és az online irodalom a film-, TV- és játékipar forró árucikkévé vált. Ahogy egyre népszerűbbekké váltak az online regényekből készült filmsorozatok és filmek, az irodalmi ipar új lehetőségeket szimatolt. Egy-egy mű játékadaptációs jogai akár több milliót is érhettek. Így az elmúlt években nagy népszerűségre szert tevő online irodalmi művek sorra váltak nagy IP-ké, folyamatos passzív jövedelmet hozva az online íróknak, és az online irodalom valóban elkezdett szárnyalni.
A statisztikák szerint 2015 végén több mint 5000 könyv, 515 film, 568 tévésorozat, 201 játék és 130 animáció volt online irodalmi művekből adaptálva, így az online irodalom éves kibocsátási értéke elérte a 7 milliárd jüant. A 2015-ös sikersorozatokat tekintve, az olyan online irodalmi adaptációk, mint a „Nirvana in Fire”, „The Legend of Miyue” és „The Journey of Flower” majdnem a piac felét tették ki.
Az olyan e-könyv-olvasó platformok, mint az Amazon Kindle, a Douban Reading és a WeChat Reading, már számos mű elektronikus szerzői jogával rendelkeznek.
2015 márciusában a Tencent Literature és a Shanda Literature egyesítette erőit, és megalakították a „Kínai Irodalmi Csoportot”, azt az átfogó kulturális iparági vállalatot, amely az elektronikus olvasás, az IP-k gondozására fókuszál. Leányvállalatai között megtalálhatók mobil alkalmazások, mint a QQ Reading és a Qidian Reading, a Tencent Animation.
Az online írók számára többé már nem a papíralapú könyvkiadás jelenti a legfontosabb célt, hanem az “Internet+” modelljére alapozva, a többplatformos terjesztésre kezdtek törekedni.
Az internet+ egyszerűen “az interenet + hagyományos iparágak” kombinációját jelenti. Az internetben való gondolkodás, ill. az internet nyújtotta előnyök kiaknázásával új lehetőségek nyíltak meg a hagyományos iparágak számára.
Ha folyamatosan alkotsz, több választásod és több platformod lesz. Na most, ha lehetőséged van több platformon is publikálni, nagyobb eléréseid lesznek. Úgy az elektronikus, mint a nyomtatott publikálás kulcsfontosságú, a bevétel pedig másodlagos. A terjesztés és a népszerűség növelése az, ami a legfontosabb.
Cui Shuxin online író, az Amazon Kindel éves szóvívője
Az e-könyvekből származó bevétel valójában meglehetősen jelentős, 70-30%-os megosztással. Ha egy jó platform helyet ajánl, akkor a könyv is jól fog fogyni. Éppen ezért az irodalmi műveknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy IP-ké váljanak, és az olyan származékos járulékok, amelyek a tévésorozatokból, képregényekből, rövid videókból, filmekből és játékokból származnak, mind lehetségessé válik. A hosszan tartó, sokrétű és rendkívül személyes alkotások létrehozásához, az IP építés alapvető dolog.
Felhasznált irodalom:
1. A papíralapú könyvektől az Intellektuális Tulajdonig: Az online írók bukása és szárnyalása
2. Az online irodalom 20 éve: a legenda véget ért, a történelem csak most kezdődött el