Sheng Zichao: Ez a kijelentés egyoldalú. Az 80-as évek végén, volt egy diskurzus, ami a „szépirodalom halálálának elméletet” hirdette. A kritikus, Lei Da úr, nagyon tragikusan írja le ezt: „Az irodalom nehéz, de az irodalom él.”
A 90-es évek után, ahogy Kína társadalma a piacgazdaság felé fordult, sokan azt mondták, hogy a szépirodalom marginalizálódott, de ez valójában nem más, mint a szépirodalom „félreértelmezése”. Természetesen, mindannyian úgy érezzük, hogy az új évezred óta, az online irodalom térnyerésével, a bestseller könyvek piacának jelentős részét a konvencionális műfajirodalom, mint a wuxia, romantikus, detektív, rejtély, sci-fi, történelmi regények, vagy az újonnan megjelenő műfajirodalom, mint például a rejtély, fantasy, időutazás, kémregény, munkahelyi, pénzügyi irodalom, foglalta el. A műfajirodalom szinte a tömeges szintű olvasás fő áramává vált Kínában.

Tehát azt is mondhatjuk, hogy az irodalom jelenlegi fejlettségi állapotából ítélve, egyre több író, különösen fiatalok azok, akik tudatosan a műfajirodalom írásával kezdtek el foglalkozni, és hogy a kortárs kínai irodalom a korszak fejlődésével új területeket nyitott meg a műfajirodalom számára. Ezért úgy gondoljuk, hogy egy szakmai díjat kellene létrehozni a műfajirodalom számára, annak érdekében, hogy irodalmi értelemben véve is tiszteletet nyerjen, és hogy felelősségteljesebbé váljon, tudatosabban keresse a minőség javítását.

Sheng Zichao: Nem hiszem. A műfajirodalom fő olvasói a diákok, az irodai dolgozók és a hétköznapi polgárok, ez vitathatatlan tény. Különösen, néhány specifikus műfaj, mint például a fantasy, saját olvasótáborral rendelkezik, akik tudatosan ezeket az írásokat keresik, éppen ezért ez egy olyan irodalmi forma, amit főként azzal a célzettal írnak, hogy kielégítsék a tömegek olvasási igényeit. Az ilyen művek azonban, nem feltétlenül számítanak kulturális fast-foodnak, és nem is mindegyikük populáris regény. Mint ahogy a Ming és Qing dinasztia idejének [1368-1840] sok klasszikus regénye is, valójában a műfajirodalom fejlődésének termékei, beleértve a tudós ifjak és szép hajadonok románcáról, a politikai intrikákról, a halhatatlanokról és szörnyekről szóló regények, végül sok klasszikust hagytak maguk után.
Ne felejtsük el, hogy a Négy Nagy Klasszikus³ is a műfajirodalomhoz tartozott abban az időben. A műfajirodalom egy bizonyos alműfajából, kezdetben hiányozhatnak klasszikus művek, de generációk munkájának eredményeként gyakran maradnak hátra klasszikus művek. Jelenleg, ki merné azt mondani, hogy a detektívregények, wuxia regények, sci-fi regények között nincsenek klasszikusok?

Sheng Zichao: Véleményem szerint az irodalom tipizálása és a műfajirodalom két összefüggő, de minőségileg eltérő fogalom. Általánosságban elmondható, hogy a irodalom tipizálása a hasonló témájú művek megjelenésének mintázatos hajlamát jelenti, mint például az új korszak irodalmának kezdeti szakaszában a „reform irodalom”, a 90-es évek végén a „realista sokkhullám regények” és a jelenlegi „alsó osztály irodalma”, amelyek végül egy nagyjából hasonló történeti mintába esnek, megjelenik bennük a tipizálhatóságra való hajlam.
A műfajirodalom egy stíluskoncepció, amelynek bizonyos történelmi hosszal (kiművelési folyamattal) kell rendelkeznie, a műveknek meghatározott léptékűnek és mennyiségileg reprezentatívnak kell lenniük. A témák, műfajok, szereplők és cselekmények szempontjából is rendelkezniük kell a szükséges esztétikai elemekkel, ugyanakkor a várható olvasók körében valamilyen specifikus olvasási elvárást keltenek. A műfajirodalom és a szépirodalom közötti különbség néha elmosódott, a szépirodalom általában a személyre szabott, másolhatatlan és eredeti írásmódra helyezi a hangsúlyt, míg a műfajirodalom inkább a hasonlóságokra és a mintázatra összpontosít. Ami az online irodalmat illeti, az a megjelenítési platformot jelenti. Valójában a jelenlegi műfajirodalmi művek többsége szerializált online irodalomként jelenik meg az interneten.