Zhang Chengling visszament a szobájába, de hosszú hánykolódás után sem tudott elaludni. A frissen kirügyezett faágak árnyékai az ablakot ütötték, és az egyre csak erősödő szél suhogása, több volt a…
Posts TaggedDanmei fordítások
55. Fejezet: Fali gyökér
III. Kötet: A végén, mindannyian valaki más esküvői ruháját szövik A lovasösvényen sétálva, a luoyangi folyó partján, A Lanyuan út nem üres, a járókelők egyre csak öregszenek A legendák szerint, az…
54. Fejezet: A sokkoló ébredés
Esteledett. Elmúlt a tél, és éppen az az átmeneti időszak volt, amikor hideg és langyos idő váltakozott egymással. Míg a növényzet friss levegője csak enyhén volt hideg, addig az álló és…
53. Fejezet: Az Újévi Ünnepség
53. Fejezet: A Újévi Ünnepség Wen KeXing úgy is tett, ahogy prédikált. Miután a helyére állította a nagy szikladarabot, – finoman szólva – lassan akarta megírni a jó öreg Long…
52. Fejezet: Hegyi menedék
Bármennyire is igyekezet, Wen KeXingnek végül sem sikerült levennie Long Que testét az ágyról, amelyen egy hatalmas vasoszlop volt átszúrva. Így, más választás híján, az ággyal együtt kellett felgyújtania a holttestet….
51. Fejezet: Múltbéli dolgok
„Abban az időben, Rong Xuan, én és még néhány ember, fiatalságunk teljében voltunk. Önteltek voltunk és hasonló gondolkodásmódunk révén némi barátság alakult ki közöttünk. Így gyakran ittunk és beszélgettünk együtt….
50. Fejezet: A Kulcs
Az öregember feléjük fordította a fülét és idegesen megrándult. Mozdulataitól pedig a testén levő láncok hangosan nyikorogtak. Zhang ChengLing titokban meghúzta Zhou ZiShu ruháját és halkan megkérdezte, “Shifu… azok a…
3. rész: Jegyzetek az Emojik használatáról
16. A pulzusdiagnózisommal nem volt semmi baj. Wang DeQuan még annyit tett hozzá, hogy van egy kis qí-hiányom. Megkérdezte, hogy milyen gyakran szoktam későig fennmaradni, hogy el szoktak-e nehezedni a…
49. Fejezet: Long Que
Az arcából ítélve, még csak a harmincas éveiben járhatott a férfi. Valójában egy félszeg ember volt, akinek végtagjai nem voltak nagyobbak egy gyerek végtagjainál. Összezsugorodott és csupasz karjain a bőr ráncosan lógott. A…
48. Fejezet: Életveszélyes helyzet
A földön fekvő női báb még mindig erőlködött a végtagjaival. Eleinte Wen KeXing még észre sem vette a bábut és majdnem rálépett. Csak akkor ugrott félre, amikor a földhöz ragadt vasfurulya meglendült…