Az univerzumban káosz uralkodott. A Teremtés korának kezdetén, Pangu, a mennyek császára elválasztotta a mennyet és a földet.1 

1 鸿蒙(hóngméng) Teremtés kora – a kínai mitológiában az ősidőkre mutató fogalom. 盘古(Pángǔ) Pangu – Teremtő isten a kínai mitológiában.

Abban az időben, az istenek, az emberek és a démonok egymás mellett éltek a mennyek és föld között. A távolság, mely elválasztotta a mennyet és földet nem volt annyira áthághatatlan. Az emberek a szárazföldön éltek, az istenek megszentelt hegyeken laktak, és az emberek találkozhattak az istenekkel a mennyekbe vezető létrán keresztül. 

Pangu császárnak volt három alattvalója, akik olyan közel álltak egymáshoz, akár a testvérek. Az, aki a legnagyobb isteni hatalommal bírt közülük, egy nő volt, akinek a neve ismeretlen, mivel elveszett az idők folyamán. Azt azonban tudni lehet, hogy ő volt az, aki idővel megalapította a HuaXu Királyságot.2 A későbbi generációk pedig a HuaXu klán anyjaként tisztelték őt. A másik két alattvaló férfi volt: ShenNong, aki a Közép-Síkságon állomásozva őrizte a békét a négy égtáj irányában; aki a Tang-völgyet – a helyet, ahol a nap felkel – és GuiXut – a helyet, ahol tízezer víz ér össze – őrizte.3 

2 华胥国(Huá xū guó) HuaXu Királyság – Egy kínai történelem legendákbeli korszakában letéző királyság, 8000-5000 évvel ezelőtt.
3 Az eredetiben, a két férfi neve 神农氏(Shénnóng shì) és 高辛氏(Gāo xīn shì) szerepel, ahol a 氏(Shì) karakter elsődleges jelentését kell érteni: “gyökér” – egy eredetmondában a gyökér, egy nép eredetét, gyökerét jelenti. Később a 氏 karakter jelentéstartamát kiterjesztették a “klán” fogalmára, ami az ősi nemesség titulusaként szolgált. Visszatérve a kontextusra ShenNong és GaoXin alapítóatyáiról van szó. 

Pangu császár halála után gyakran törtek ki háborúk a világban. HuaXu, belefáradva a végtelen háborúzásba, elvonult a világ zaja elől és megalapította a gyönyörű és békés HuaXu Királyságot. De a későbbi generációk nem a HuaXu Királyság miatt emlékeznek rá, hanem fia, Fuxi és lánya, Nuwa miatt.4 

Fuxi és Nuwa, kiegyensúlyozott jóságukkal és szigorúságukkal, elnyerték a világ hőseinek a tiszteletét, és megállították a háborút. A csatározások által feldúlt és megsebzett Dahuang földjén beköszöntött a béke, és fokozatosan visszanyerte életerejét.5 

Onnantól kezdve Fuxit a mennyek császáraként, és Nuwát pedig a mennyek császárnőjeként tisztelték.6 

4 伏羲(Fúxī) és 女娲(Nǚ wā) kultúrhéroszok, akik az emberi civilizáció teremtőiként tartanak számon az ókori kínai mitológiában.
5 大荒(Dàhuāng) Dahuang – nagyjából a mai Kína területének felel meg. Olyan kies földterületre utal, amelyet hegyek és folyók szelnek át. Az ősi kínai költészetben gyakran hivatkoznak rá. A fordításban Dahuang, kies vadon vagy kies pusztaság egymás szinonimáiként értendők. Fan Fact: Priest: Messzeségbe vándorlók regényében is, a kard, melyet Zhang ChengLing ajándékba kap a Hetedik Úrtól, szintén a “大荒” Dahuang nevet viseli. Lásd a 67. fejezetben.
6 大帝(dàdì) mennyek császára – Szó szoros értelemben véve a császárok császára, vagy nagycsászárt jelent. Általában a haláluk után szokták ezzel a címmel emlegetni a császárokat, de főleg azokat, akik valamilyen kimagasló eredményt értek el az uralkodásuk idején. Ebben a kontextusban, mivel teremtő istenekről van szó, a mennyek császára megnevezés valamelyest árnyalni próbálja ezt a titulust. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a 大帝 karakterpárnak nincs női változata. Tehát a császárnő megnevezés sem egészen helyénvaló. De mivel Nuwa nevében benne van a 女(nǚ) nő(iséget) kifejező szimbólum, ezért döntöttem mégis a császárnő megnevezés mellett.

Fuxi császár halála után, Nuwa császárnő, vígasztalhatatlan gyászában, menedéket keresett a HuaXu Királyságban, és innentől fogva senki sem látta őt. További élete és halála rejtélyessé vált, Fuxi és Nuwa nemzetsége pedig fokozatosan hanyatlani kezdett. 

A kies vadon északnyugati részén, egy kisebb isteni nemzetség, a XuanYuan törzs, fiatal vezetőjüknek köszönhetően, lassan felemelkedett. És több ezer évvel később, a XuanYuan törzs képes volt felvenni a versenyt az ősi ShenNong és GaoXin törzsekkel szemben. 

ShenNong a Közép-Síkságon, GaoXin délkeleten és XuanYuan északnyugaton volt a 3 fő isteni törzs, amely 3 fő részre osztotta a világot. 

A shennongi Yan császár gyógynövények százait kóstolta meg, és a saját testén tesztelte azok gyógyhatásait, hogy enyhítse az emberek szenvedéseit. Ezáltal tömegek szeretetét nyerte el, és a világon mindenhol az orvostudomány atyjaként tisztelték őt. A shennongi Yan császárnak köszönhetően, egy háromlábon álló hatalmi egyensúly alakult ki Dahuangban.7 

7 三足鼎立(Sānzúdǐnglì) Három lábú helyzet – kínai idióma, amely 3 szembenálló fél közötti feszültséget szimbolizálja.

A shennongi Yan császár halála megtörte ezt a háromlábon álló hatalmi egyensúlyt, így a xuanyuani Sárga császár, kimagasló tehetségével és stratégiájával, a ShenNong törzzsel vívott ádáz küzdelem után, egyesítette a Közép-Síkságot. 

Az egyesítés nem a küzdelem végét, hanem egy másik fajta küzdelem kezdetét jelentette. 

A szenvedéssel teli küzdelmek után, a két törzs, ShenNong és XuanYuan fokozatosan képessé vált a békés együttélésre, de minden nézeteltérés egy szunnyadó vulkánnal ért fel, amely bármikor kitörhetett. 


(Visited 46 times, 1 visits today)

Leave A Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük